Környezetünkben élő rovarok 3. projekthét

2018. május 28. – június 01.

TÉMAHÉT FELELŐSÖK:
FÉNYES BATA ANNA, KOSTECKI ZSUZSANNA, KOVÁCS EMÍLIA KATALIN

Témaválasztás indoklása:
A projektet a tavaszi napsütés indította, ami felébresztette és előcsalta az apró bogarakat és rovarokat, akik benépesítették az iskola udvarát, szaladgáltak a kertben, a fűben, a fa törzsén. Az élővilág ébredése a diákok kíváncsiságát is felébresztette, figyelmüket magára vonta. A gyerekek nagyítóval a kezükben kutattak tücskök, katicabogarak, hangyák után a falu határában, s hosszan tanulmányozták, figyelték mozgásukat, útvonalaikat, tevékenységüket. Rácsodálkozhattak a bogarak szépségére, különbözőségére.

Összehasonlítottuk őket, s megállapítottuk, hogy a testfelépítésük miben különbözik egymástól, melyiknek van szárnya és melyik futóbogár. Halmazokat képeztünk, hiszen számtalan módon tudtuk ezeket az apró és színes élőlényeket csoportosítani. Elővettük a bogár határozónkat, megkerestük benne a kertünkben élő rovarokat. Itt megnézhettük, hogy fejlődnek a lárvából egészen teljes életnagyságukig. A gyűjtőmunka során a könyvekben, képeken sok olyan bogárral is megismerkedtünk, akik nem élnek a házak udvarán pl.: a szarvasbogár, a krumplibogár, a 22 pettyes katica, vagy a csótány. Megállapítottuk, hogy vannak kártékony bogarak. Vannak olyanok is, akik veszélyesek is az emberek számára, mert megrágják a növények leveleit, és ezzel kárt okoznak. Vannak olyanok is, akik csípésükkel megmérgezik társaikat, és az embert is. Így került a figyelem középpontjába a pók. A kedves katicabogár, a tücsök és hangya után a félelmetes pókok után kutakodtunk. A diákok izgatott suttogások között figyelték a talált pók hogyan védelmezi a tojásait, majd pár nap után a kispókok nevelését anyjuk által készített pókhálóban.
Megfigyeléseink során megállapíthattuk, hogy a rovaroknak hat lába van, míg a pókoknak: nyolc. A mikroszkóp alatt megjelenő bogarak magukon viselték minden jellegzetességüket. A lábaik megfigyelése, és pontos elhelyezése többszöri nekirugaszkodást is megkövetelt a tanulóktól.
Számos bogarat megismertek, nevüket megjegyezték, bővült szókincsük, kifejezőképességük a bogarak életének, fejlődésének tanulmányozása során. Különösen izgalmas előadás keretében a méhek életébe, és a méhészek munkájában nyertünk bepillantást.
Filmvetítésen távoli országokban élő rovarokkal találkozhattunk.
A gyerekek nagyon élvezték a bogár-projektet. Egy általuk értékelt téma volt, mely a „kertben hevert”. Érdeklődésük, lelkesedésük a tevékenységek és az egyéni fejlesztés, fejlődés megannyi lehetőségét hordozta és biztosította számukra.

• A téma többoldalú megközelítésére törekedtünk: a gyermekeket érintő, mindennapi életünkben felmerülő problémák kerüljenek előtérbe.
• A gyermekek cselekvő részesei legyenek a megismerő folyamatnak, minél több tevékenység, munkavégzés jellemezze.
• Élethelyzetekben tanuljanak, valóságos feladatot kapjanak.
• Az egymáshoz kapcsolódó ismereteket integráljanak.
• Játék, munka, tanulás ne különüljön el, hanem ötvöződjön a gyermekek tevékenységében.
• Mikrocsoportos közegben kooperálhassanak, ezáltal hatékonyabbá váljon a kommunikáció.
• A környezet külső megjelenésében is tükröződjön a projekt szellemisége.
• A projekt zárása élményszerű legyen.

A projekt jellemzői:

• Cselekvésekben, élettevékenységekben fejleszt.
• Integrálja a különböző műveltségtartalmakat, nem foglalkozási ágakban ismerteti meg a gyerekeket a világgal.
• Lehetőséget biztosít a gyermek önálló döntéseinek, teret ad a váratlan módosításoknak, kiegészítéseknek, megvalósításnak.
• Fejlődési szintekben történő, differenciált fejlesztés, szükségletek megismerése, rész-képességek felmérése.
• Biztosítja a tanulók számára a hatékony tanulást, mert pszichikus folyamat aktivitásának eredménye.
• Együttműködési tanulási technikákon alapul.
• Az ismeretek tevékeny megszerzésének a folyamatára helyeződik a hangsúly.

Mit tettünk a sikeres megvalósításért?

• Szerteágazó előkészítő, szervező feladatot végeztünk az iskolán belül és kívül
• Eszköz- és tevékenység feltételeket biztosítottunk
• Építettünk a gyermekek előzetes ismereteire
• Együttműködtünk a gyermekekkel, mi is egyenlő tagjai voltunk a kis csoportoknak, nem pedig az „irányítók”
• Ösztönöztük, kérdéseinkkel problémamegoldásra, okkeresésre serkentettük őket
• Módszertani ismereteinket integráltuk a hatékony, sokoldalú feldolgozás érdekében

Tevékenységek célja a projektben:

• Élethelyzetek közben, tevékenységekben, élmények biztosításával alakítsuk ki pozitív kapcsolatukat a természethez
• Környezettel kapcsolatos magatartás fejlesztése, az élet tisztelete, közvetlen környezet megóvására nevelés
• Igényszint alakítása a környezettel kapcsolatban, környezetesztétika alakítása
• A természetbarát életmód alakítása (séták, kirándulások)
• Személyközi magatartás fejlesztése (türelem, tolerancia, kudarctűrés, csoportmunkában együttműködő magatartás, döntési képesség, problémamegoldó képesség)
• Önállóság fejlesztése a különböző munkajellegű tevékenységek közben

Gyakorlati teendőink a célok megvalósításában:

• Témakör keresése, megfogalmazása.
• Tervkészítés (témakörök, altémák, tevékenységek)
• Témakör integrálási lehetőségeinek vázolása.
• Források feltárása, mozgósításuk megszervezése (pedagógusok, helyszínek, élmények)
• Projekt véglegesítése (ki, mit vállal, komplexitást segítő eljárások, szocializációs fel-adatok)
• Projekt zárása, méhész előadás (tárgyakban, eszközökben, tevékenységekben, ami az élményeket, ismereteket tartósítja)

Projektünk során alkalmazott módszerek, eljárások, technikák:

Kovács Emília projektfelelős tanárnő